Húsvét

A jeles napok sorában az egyik kiemelkedő ünnepünk a Húsvét, ami a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.
A keresztény világ Húsvét ünnepének kialakulása a zsidó Pészah-hoz vezethető vissza. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását. Az Ótestamentum szerint ekkor, az Egyiptomot ért tíz csapás közül az utolsóként, lecsapott a Halál Angyala és magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsának engedelmeskedve azonban bárányt áldoztak, és annak vérével bekenték ajtóikat, így a Halál Angyala őket nem bántotta. A Pészach ünnepének előestéjén fogyasztották el a szokásos Széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból állt. Jézus a Gecsemáni kertben, letartóztatásának estéjén a Szédert ülte meg, tanítványai körében fogyasztotta el a vacsorát is, amely azóta az "Utolsó Vacsora" néven lett közismert. Ezen az estén adta őt át Júdás a katonáknak a híres áruló csókkal. Miután Poncius Pilátus nem volt hajlandó ítélkezni felette, a zsidó nép dönthetett, hogy Barabás vagy Jézus részesüljön kegyelemben. Az emberek Barabást választották. Így Jézust, miután saját vállán cipelte végig keresztjét vesztőhelyére, a Golgota, vagyis a Koponyák hegyére, a zsidó Húsvét pénteki napján megfeszítették. Néhány óra múlva meg is halt a kereszten, családja pedig zsidó szokás szerint egy hegyoldalba vájt barlangban temette el. A barlang szája elé egy nehéz követ görgettek, Pilátus pedig őröket állítatott, mert a jövendölés szerint a harmadik napon Jézus el fogja hagyni a sírt. Másnap szombat, azaz sabbath volt, ilyenkor a tízparancsolat törvényei szerint pihenőnapot kell tartani minden hívőnek. A komoly előírások miatt családja és tanítványai csak vasárnap mehettek el megint nyugvóhelyéhez. Csakhogy a sírt lezáró követ elmozdították és a barlangban nem volt ott a test, csak a leplek, amelyekkel beborították. Két angyal ült a barlangban, majd Máriának megjelent a feltámadt Jézus is.
A Húsvét minden évben más-más napokra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéj-egyenlőség (március 21.-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük. (A napéj-egyenlőség minden évben kétszer fordul elő, tavasszal és ősszel. Ezeken a napokon a nappal és az éjszaka hossza közel azonos. A tavaszi napéj egyenlőség után egyre hosszabbak lesznek a napok, míg az őszi napéj egyenlőség után az éjszakák hossza növekedik.)
A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra is, mikor éppen holdtölte van. Ílyenkor a húsvétot másnap, azaz március 22-én ünnepeljük. A napéjegyenlőségtől számított legtávolabbra eső időpontja pedig április 25-e lehet. A szélső értékekhez legközelebb 2008. március 23-án és 2011. április 24-én lesz húsvét vasárnapja az elkövetkezendő tíz évben.
A Húsvét magyar neve arra utal, hogy régen, a 40 napon át tartó nagyböjt után, mely Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére, önmegtartóztatásra tanít, ekkor ettek először húst az emberek, "hús vettek magukhoz".
Több európai országban Ostara istennő ünnepének neve ragadt a húsvétra: Oster vagy Easter. Ostara a germán istenek közül az alvilág felett uralkodott, tavaszi ünnepét pedig a napéjegyenlőség napján ülték meg. Ostara ünnepéhez vezethető vissza a húsvéti nyúl és a tojás szimbólumai is.
A Húsvét nem egy nap, hanem több napból álló ünnepsorozat, ma már csak a Húsvétvasárnapot és a Húsvéthétfőt ünnepeljük országosan. Ezeken a napokon meghatározott ételeket fogyasztanak az emberek: kalácsot, tojást, bárányhúst illetve sonkát.
A Húsvéthoz több szokás is tartozik, amelyek közül leginkább ismert a húsvéti nyuszi hozta ajándék, (ez a városokból terjedt el, újabb keletű) és a locsolkodás, ami nagyon régi, általánosan elterjedt szokás volt.

Húsvéti szokások más országokban

Finnország Északon csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.
Németország Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt.
Szicília A kisvárosokban a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. Így találkozik újra Krisztussal. Mexikó Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa azt jelenti Szent Hét. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek meg. Pascua azt a hetet jelenti, ami húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart. Akkor Krisztus feltámadását ünneplik.
Mexikóban ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek.
Ausztrália Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. Egy közös tulajdonságuk biztosan van: a hosszú fül!
Svédország Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. A gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Sokan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz nagycsütörtökön vagy húsvét előestéjén. Az átadott húsvéti levélért cserébe gyümölcsöt vagy édességet kapnak.
Lengyelország Az ételáldáshoz itt nem kendőbe kötött tányérban, hanem kosárban viszik a hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosár tartalma is sem egyezik meg teljesen a magyarországi hagyományokkal: van benne piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak.
Bulgária A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.
Wales Régen nagypénteken (wales-i neve Y Grolith) állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.
Amerikai Egyesült Államok A kisebb gyerekeknek a lányok eldugják a tojást, míg a nagyobbak egy kosárba kapják az ajándékot. A lakást feldíszítik színes tojásokkal. Itt nem szokás locsolkodni, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot. Állandó szimbólum náluk a kereszt, amely minden évben megjelenik.
Belgium Az ország keleti részén fekvő Hakendover városában 1432-ben szokatlan esemény történt. Három ifjú hajadon, akinek az ereiben nemesi vér csörgedezett, úgy döntött, lemond a világi hiúságról, és hátralévő életét remeteként tölti. A nemes gondolat kivitelezését csupán az hátráltatta, hogy ezidőtájt nem volt olyan egyházi intézmény, amely a kolostorok közösségi szellemétől eltérően gondolkodó lányokat támogatott volna templomépítési szándékuk megvalósításában. Ebből kifolyólag a három leendő remete saját templom építésébe fogott Heibout majd Steenberg lankáin. Az elhatározást tehát tett követte, eredmény viszont nem: a nappal fáradtságos munkával felépített templomot minden éjjel lerombolták az angyalok, Isten így tudatta újdonsült követőivel, hogy ezen a helyen nem kíván szentélyt látni. A három leány útmutatásért fohászkodott 12 nappalon és éjjelen keresztül, míg a 13. napon egy angyal szállt le hozzájuk és elvezette őket egy napfényben fürdő tisztásra, ahol egy templom alaprajzát látták kirajzolódni a földön. Ezen a helyen kellett hozzáfogniuk az építkezéshez és a 12 nap várakozás emlékére további 12 embert megbízniuk a kisegítő munkálatokkal, a 13. pedig, Isten felkérésére maga a Szentlélek volt. A Gondviselés következtében az építkezés nagyon gyorsan haladt és néhány héten belül már egy gyönyörű kápolna várta a messziről érkező zarándokokat.

A néphit szerint a Flamand Alpok lábánál fekvő Kruishoutem városka lakóit valaha „Eierjongens"-nak vagy Eierboeren-nek hívták. A különös szóösszetétel az egykori tojáskereskedőkre emlékeztet, akik évszázadokon keresztül öregbítették a helyiség hírnevét. Az első vásárra maga a Napkirály adott engedélyt 1670-ben, és biztosította a háztáji termékek, valamint az élő állat zavartalan forgalmazását. Kruishoutem egészen az első világháborúig, a környező falvak híres kereskedelmi központja volt, ahol nemcsak a belga, hanem a holland, német és francia tojástermelők remekei is eljutottak az igényes vásárlókhoz. A mai húsvéti hagyományok a régi vásárok hangulatát idézik: húsvét szombatján, ünnepélyes keretek között nyitják meg a „tojásvásárt" és megválasztják a minden évben szokásos „Tojásherceget", aki tisztségét egy évig viseli. Húsvét vasárnapján körmenet indul a környéken található kastélyokba, ahol zenés, táncos rendezvények és kirakodóvásár fogadja az érdeklődőket, ugyancsak ezen a napon megválasztják a „Tojásherceg" méltó párját a „Tojáshercegnőt". Húsvét hétfő, az egyik legérdekesebbnek tűnő látványosságot, és szórakozási lehetőséget kínálja: a helység szimbólumát képviselő tojással a templom harangjának magasságába kell célozni, aki viszont nyerni szeretne, az folyamatosan követheti az apró ejtőernyőkre függesztett óriás papírtojásokat, amelyek az ünnepség megkezdésekor leengednek a templomablakból. A „tojásfogó" játék során mindenkinek az „aranytojás" megkaparintására kell törekednie, akinek ez sikerül sok pénz üti a markát.